2015. február 19., csütörtök

Bring me the Horizon - It never ends (Sosincs vége)



Egyéjszakás kalandnak indult, de hosszúra nyúlt
A szirénák és éjjeli őrök nem vették figyelembe
Rejts el a metszőfogaid, még mindig csak vérre van szükséged
De azt mondták, ez most más, készülsz valami rosszra.

Fogd meg a kezem, figyed az utat, mi vagyunk a kegyelem gyermek áldozatai
Fogd meg a kezem, figyeld az utat, mi vagyunk a gyerekek akiket nem lehetett megmenteni.

Még egy szög a koporsóban, még egy láb a sírban,
Még egy alakalommal térden állva próbálok elsétálni
Hogyan következett be ez?

Elmondtam egyszer, kétszer, ezer kurva alkalommal,
Hogy jól vagyok, minden rendben, ez csak az elmém szüleménye
De ez a legjobb nekem, úgy tűnik nem tudok aludni
Nem azért van, mert nem vagy velem, hanem mert igazából sosem hagysz magamra

Egyszer elmondtam hogy ezer kurva alkalommal,
Azt mondod öngyilkosság,
Én azt hogy háború,
És elvesztem a csatát,
Ember a földön, ember a földön!

Azt mondod, ez a szerelem?
Ez egy háború és nem nyerhetek!

Még egy szög a koporsóban, még egy láb a sírban,
Még egy alakalommal térden állva próbálok elsétálni
Mert minden amit szerettem lett minden amit elvesztettem

Elmondtam egyszer, kétszer, ezer kurva alkalommal,
Hogy jól vagyok, minden rendben, ez csak az elmém szüleménye
De ez a legjobb nekem, úgy tűnik nem tudok aludni
Nem azért van, mert nem vagy velem, hanem mert igazából sosem hagysz magamra

Minden másodpercben, percben, órában és napban
Sosincs vége

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése